8. fejezet - Louis(ék)nál *-*

8. fejezet - Louis(ék)nál *-*

*Molly szemszöge*

Nagyon izgulok... Komolyan!! Én, Molly, én megyek a One Direction otthonába... Elájulok. Már elkészültem mindennel, felöltöztem, a hajam kséz, smink megvan. A kanapén ülök, és bámulok előre... Mi van ha valami baj lesz??... Mi van, ha leégek?? Remélem meg fognak érteni, és nem gúnyolnak ki....♥♥ És mit fogunk csinálni?? Mert hát az első randin nem szoktak rögtön csókolózni meg ilyenek... Indulnom kell. Itt az idő. Viszek egy bon-bont.

Csak mentem, egyedül az úton. Láttam a kávézót, ahol épp Will fontoskodott egy vevővel, ahogy tegnap is... És megérkeztem. A helyre, ahol minden el fog kezdődni. Csengettem.

- Hölgyem. - nyitott ajtót vigyorogva Louis. Egy csokor rózsát tartott a kezébe. Visszaköszöntem, ő pedig becsukta az ajtót. Ejjha... Mintha menyországba léptem volna...  Az egész nappali tele volt rózsákkal. Az egész. Rózsaszín volt mind. 

- Ezt... Mind te csináltad?? Egyedül, így kidíszítetted a szobát?? - kérdeztem.

- Igen. Nem volt rövid, de hát... - mosolygott.

- Mond, lehet, ez rossz kérdés lesz. Ha nem akarsz válaszolni, akkor nem kell. - vezettem be. 

- Mindjárt, csak előbb ülj le a kanapéra, odaadok valamit. - mondta, és elfutott. Én 'engedelmeskedtem', és leültem a kanapéra. Leült mellém, de csak féloldalasan, mert a háta mögött tartott valamit. 

- Figyi... - mondta, és előhúzta a csokor rózsát. Nem is vettem észre, hogy a rózsák 5 betűt alkotnak egymás mellé téve: M O L L Y .

- Juj, köszönö... - kezdtem, de Louis félbeszakított. 

- Nincs vége!! - és előhűzott egy kis lila dobozt. Egy gyönyörű nyaklánc volt benne. 

- Úristen, ez gyönyörű.!!! ♥♥ :')) - mondtam teljesen őszintén.

- Reméltem is. - felelt egy édes mosollyal az arcán Louis.

Aztán én odaadtam a bonbont, és megkérdezte, hogy mit akartam kérdezni.

- Hogy... Hát... Miért szakítottál El -el, és hogy-hogy ilyen hamar túl vagy rajta??

- Eleanor elment. Elment külföldre. Monda, hogy nagyon szeret, és hogy köszi, hogy vele voltam, de ott külföldön várja a régi szerelme. Én nem értettem... Aztán elmagyarázta, hogy kb. 7 éve kint volt Németországba, és ott megismert egy helyes fiút, de nem akart járni vele, mert még fiatal volt. És akkor hazajöttek. Ugye mi jártunk, de most elment. Közben mindig beszélt a fiúval, vagyis a fiú gratulált neki, hogy velem van... De most kiköltöznek Németbe. És mondta, hogy persze örökre szeretni fog, de végleg kiköltöznek. És nem szereti a távkapcsolatot. Mondtam, hogy persze nem baj, boldogulok a nagy világban. - ejtett egy mosolyt.

- Ohh, de sajnállak... Bocsi, nem akartam!! - mondtam.

- Nem baj... A 2. válasz pedig, hogy azért, mert... Na jó, ezt magam sem tudom. - tartott egy kis szünetet. - Akkor, nézzünk filmet!! Melyiket?? - és felmutatott 7 DVD -t. Végül megnéztük a Másnaposok 1 -et. :)) Sokat nevettünk, és megvitattuk a 2 -es rész nagy poénjait. Miután tényleg mindent kibeszéltünk, és a filmnek is vége lett, én elköszöntem. Állati jó este volt..