4. rész - Olcsóóó.!!

4. fejezet - Olcsóóó.!!

*Niall szemszöge*

Már épp a kapunál voltam, hogy kimenjek, de akkor jutott eszembe, hogy nincs rajtam az álcám! Ekkor majdnem fordultam volna vissza, de megpillantottam egy gyönyörű lány! Hullámos barna haj, gyönyörű barna szemek, és eszméletlenül szép mosoly. A lány mellett ott állt egy másik széplány, akinek szintén barna haja volt, barna szeme, de nem nagyon volt az esetem. Zayn –hez inkább illett. De neki volt Perrie. Akkor összeszedtem a bátorságom, és odamentem a két vihogó lányhoz. Rögtön feltűnt hogy a csajoknak gyönyörűre volt kifestve a körmük. Pont ilyenre:

A „kiszemelt” lány nagyon belevaló volt, mert rögtön hozzámszólt:

-         Hello! Te Niall Horan vagy a „Vááán Dirrekssöön” –ből, ugye? – mondta nagy fintorral az arcán. Mind a két lány nevetett. Nagyon édesek voltak. : )

-         Igen. Te nem szereted őket, vagy mi? – mondtam.

-         Hát… Csak Téged, meg egy kicsit Lou –t. – mondta kedvesen.

-         Am, miért nem vagy álcában? – mondta előrehajolva a másik lány.

-         Ja, tényleg! Be kell mennem! Jöttök, vagy nem? – válaszoltam mosolyogva.

-         Persze. Hogy megyünk! :) Igaz, Claire? – kérdezte kedvesen a lány. – Ja, amúgy a nevem Kristen, az övé pedig Claire. :)

-         Szép lányok vagytok. – mondtam hízelegve, miközben elindultunk. – Kicsit sem szerettek?

-         Én téged igen, de a többieket nagyon nem. Így együtt titeket nem nagyon, mert Harry és Liam nagyon nem szimpik. – Claire mondata.

-         Én, szeretlek titeket, főleg Zayn –t. :) – mondta kedvesen Kristen.

-         Tényleg! Amúgy nem veled randizott Alicia?

-         De, de honnan ismeritek? – kérdeztem meglepetten.

-         Az LB –m. :) – válaszolta Claire.

-         Nekem csak a barim. – tette hozzá Kristen.

-         Ooo! Értem! :)

Azzal beléptünk a nappaliba.

-         Claire! Kristen! Ti mit kerestek itt? – mondta meglepődötten Alicia. – Végre látlak titeket! – azzal odafutott a többi lányhoz, és átölelte őket.

-         Tudod, találkoztunk Niall –el, és megtetszettünk neki. – „füllentette” pimaszul Kristen.

-         Aszta!! Szióka, kislány! Ha majd nem lesz Perrie, bár nem hiszem, hogy ilyen lenne, akkor majd beszélhetnénk! :) – mondta Zayn (miután Alicia elengedte a lányokat) a tipikus *BBB stílusával.

-         Ööö, jó. De tényleg tartsd be! – válaszolta Kristen.

*Kristen szemszöge*

Úristen, bejövök Zayn Maliknak! Az igazi Zayn Maliknak! Ez a legféltettebb álmom, bár sokan tudnak róla, úgyhogy inkább legfőbb, és most teljesült! Vagyis… Majdnem… Ha nem lenne az a kis Perrie-baby…

-         Amúgy, Ő itt az újdonsült… Vagyis, Niall, megengednéd, hogy Li… - kezdte Alicia, csak félbeszakították.

-         Persze, persze! Járjatok csak! Végülis, csak összekapom magam! Nem dől össze a világ, és különben is… Már más tetszik. – mondta Niall, és Claire –e pillantott, amit a barim is észrevett, ezért odament hozzá, és átölelte, majd azt mondta:

-         Igen!

-         Mi igen? – kérdezte Niall.

-         Hát igen. Igen, járhatunk. – mondta Claire, és meglepődött fejet vágott, ami persze nem volt igaz. – Ne csodálkozz, igen! Belevaló vagyok! De csak néha… :D

-         Ez igaz! Néha olyan betoji… :D – erősítette meg Alicia. – Amúgy, köszi Niall. – és egy puszit dobott a fiú felé.

-         Na, jó! Akkor mindenki az újdonsült barátnőjével – kezdte Louis, de látta, hogy Niall félbeszakítaná, hogy: „Még nem teljesen!„ ezért kijavította: vagy a „nemtudom mijével” , menjünk, mert rendeltem Répa-tortát… És amúgy mekkora mázlista vagyok, hogy nem 5, hanem 8 személyre rendeltem!! :D

-         Én nem kérek, köszönöm. – mondta mosolyogva Kristen. – Nem nagyon szeretem.

-         Áhhh.!! – adta ki a hangot, sírásnak színlelve Lou. – Mondjuk ez jó, mert nekem több marad! :D – „nyílt fel a szeme” Louisnak.

Ebben a pillanatban a rendőrség kopogtatott.

*Zayn szemszöge*

Kopogtattak, ezért elmentem ajtót nyitni. Nagyon megijedtem… A fejemben ezt éreztem:

A rendőröknek nyitottam ajtót… Az egyenruhások végül megszólítottak:

-         Jónapot! Nem ismeri ezeket a személyeket? – azzal felmutatták Perrie képét, amikor egy fiú arcon puszilja, aki láthatóan nem én vagyok.

-         Ööö… Jónapot! A lányt ismerem, de a fiút nem. – válaszoltam ijedten.

-         Rendben. Akkor jó helyen járunk, ugyanis ennek a nőszemélynek balesete volt a főúton. A kollégák még nyomoznak, de az már kiderült, hogy egy másik személlyel volt, aki az az úr  volt, akit a képen láthatott. – mondta elégedetten a rendőr. – Valami kérdés?

-         Lenne. Milyen sérülése lett a lánynak? – kérdeztem.

-         Nem súlyos. Egy kisebb lábtörés, és egy zúzódás a fejen. – válaszolták az egyenruhások.

-         Tehát akkor nincs életveszélybe. Az a lényeg. Köszönöm szépen! – mondtam, miközben nagy kő esett le a szívemről.

-         Rendben. Ennyi lett volna. Később még felkeressük Önt, addig is, viszlát! – azzal elmentek.

Nagyon mérges lettem, hogy Perrie megcsalt, de közben meg is nyugodtam, hogy nincs nagy baja. Kitudja, lehet, hogy csak a testvére, vagy az unokatestvére! Kitudja…

-         Na? Kik voltak? – kérdezte tőlem Kristen a maga bájos mosolyával.

-         Hááát… Tudod… Lehet, eljött az idő, amikor te kellesz… - mondtam, és arcon pusziltam. 

- Mi vagyok én? Olcsóóó(.!!) kacat? - mondta grimaszolva Kristen.